Csiperkegomba saprotroph vagy parazita

Ausztráliába és Új-Zélandra behurcolták. Magyarországon gyakori. Lombos- és fenyőerdőkben él, általában az erdőszéleken.

A magyarországi akácosok egyik leggyakoribb gombája. Megtalálható ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben is. Májustól novemberig terem.

Tartalomjegyzék

Jó ízű, ehető gomba. Megjelenése[ szerkesztés ] Az erdőszéli csiperke kalapja 20 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül.

1. A gombák és a fák kölcsönhatása

Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes.

Gomba nem semmi tekinthető természet csodája, mivel van egy külön megkülönböztető jellemzői.

Húsa vastag, kissé merev. Színe fehér, a kalapbőr alatt vagy a tönk tövében kissé sárgás lehet. Idősen szürkülhet.

Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga erős, ánizs- vagy mandulaszerű. Sűrű lemezei szabadon állnak.

Színük fiatalon piszkosfehér, majd szürkés hússzínűre, idősen csokoládébarnára sötétednek. Az idős gomba lemezei vizesek, nyirkosak.

Tönkje cm magas és cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé bunkósan megvastagodott.

Színe fehér, nyomásra sárgul. Felülete selymes. Gallérja jól fejlett, vastag vagy hártyaszerű, alsó oldalán pelyhes vattaszerű, fehér, esetleg szalmaszínű, elálló vagy lelógó.

Account Options

A gallér alsó része fogaskerékszerűen díszített. Bocskora nincs. Spórapora sötét bíborbarna.

Spórája ellipszis alakú, sima, mérete akut toxoplazma µm.